Tegnap találkoztam Kimivel (az utolsó sráccal). So far ő az egyetlen, akivel tényleg lehet rendszeresen találkozni meg beszélgetni akkor is, ha nem vagyunk együtt. Elmentünk egy parkba közel a Camp Nouhoz meg a sulijához (UB fizika fakultáció), aztán igazából ott beszélgettünk. Teszteltük a nemlétező spanyoltudásomat, úgy sajnálom, hogy ilyen sok mindent elfelejtettem.Viszont arra is rájöttünk, hogy a duolingo mennyi hülyeséget tanított nekem, egy csomó szót nem is úgy meg abban az értelemben használnak, ahogyan én megtanultam. Ezért kellene nekem otthon egy rendes tanár, de persze olyan kis városban lakom, hogy még egy spanyoltanárt se találni... nyilván az lenne az igazi, ha itt tanulnám meg, de hát jövőhéten megyek haza... rohadtélet.

A park után elmentünk vacsizni, és mivel hetek óta meghalok egy jó kis pizzáért, ezért azt ettünk nem messze a lakásomtól. Aztán felmentünk a Montjuic-ra és megnéztük a Magic Fountaint. Vicces, hogy tíz perc sétára lakom tőle, mégis két és fél hónap alatt múlt héten mentem megnézni először. Mondjuk múlt hét óta összesen háromszor láttam, úgyhogy azt hiszem bepótoltam a dolgot. Utána pedig eljöttünk hozzám, a többi meg... hát titok haha. Azt sajnálom, hogy hétvégén megy a barátaival bulizni, pedig jó lett volna az utolsó hétvégémet vele tölteni, így meg valószínűleg az albérletben fogom unni a fejemet, mert Joe nem igazán jelentkezik, nem tudom miért. Múltkor kirabolták és kellett szereznie egy új mobilt, aztán végülis arról írt, nem volt semmi probléma, de most meg totál eltűnt és nem tudom mi van vele. Nem vall ez rá, úgyhogy kicsit aggódom, ő nem az a felszívódós típus. Mert hát őt is úgy kedveltem, és sajnálnám, ha ebben a másfél hétben nem látnám többet... namindegy.

Ma megyek találkozni a kedvenc srácommal, Eleával, hát kíváncsi leszek. Habár totál odáig vagyok érte, az a probléma, hogy már elértem azt a pontot, hogy voltaképpen utálom, és azzal, hogy ennyire játssza az elérhetetlent, csak megölte bennem a vágyat iránta... fura, de nem is hozott lázba annyira, hogy írt, mármint, az a részem, ami szeretné elhinni, hogy tényleg úgy van, ahogy mondja, az majd' kiugrik a bőréből, másrészről viszont van bennem egy olyan érzés, hogy csak hazudik, és az meg eléggé tönkrecseszi az egészet... na majd meglátjuk. Szorítsatok...