Tegnap tal�lkoztam Ele�val, �s hab�r az elej�n, k�zep�n minden t�k�letes volt, a v�g�re elbasz�dott minden. Megint egy olyan lak�sba vitt, ahov� j�ttek k�s�bb lakni, sz�val el kellett menn�nk, �s el�gg� ber�gtam emiatt. Mi�rt nem tudunk soha �gy tal�lkozni, mint a norm�lis emberek? Persze bocs�natot k�rt, de h�t k�pzelhetitek mennyire �rdekelt. Ut�na el kellett hagynunk az �p�letet, de �n m�g arra se voltam hajland�, hogy mellette s�t�ljak. K�zben elkezdett esni az es�, �gyhogy t�k�letes volt az eg�sz, mint egy film lol. Azt mondta gyere ide mell�m, el kell mondanom neked valamit. A tavalyi nyaram el�g rossz volt... el�sz�r azt hittem, hogy tal�lkozott egy l�nnyal �gy mint velem, �s �sszet�rt�k a sz�v�t vagy nem is tudom. Sz�val azt el�zetesben tudni kell, hogy mindig voltak fura megjegyz�sei, hogy b�rcsak tudn�d az igazs�got, meg tudom, hogy komplik�lt vagyok stb... de azt hittem ez ilyen szar lekoptat�s duma, sz�val nem nagyon foglalkoztam vele. Nem is gondoltam, hogy valami t�nyleg van a h�tt�rben.

Erre bek�z�lte, hogy tumorja van, ami nem rosszindulat�, viszont nem v�llalkozott a m�t�tre, mert akkor nagyon val�sz�n�, hogy tol�sz�kben k�tne ki. Kezelni tudj�k, olyasmivel, mint a kemoter�pia, amit�l persze gyeng�nek �rzi mag�t. Ez�rt van, hogy sokszor csak otthon lenne legsz�vesebben, ki se mozdulna, mert f�radt stb. De hogy mikor el�sz�r tal�lkoztunk, az volt �lete legjobb napja, az volt az igazi �nje, velem �l�nek �rezte mag�t, �s b�rcsak mindig ilyen lehetne, de nem lehet, mert a betegs�ge visszafogja, �s r�j�tt, hogy nem �ll k�szen r�, hogy beengedjen valakit az �let�be. Mindezt s�rva mes�lte.

H�t gondolhatj�tok... hogy nem hiszek el bel�le semmit. Mondtam neki, hogy most csak kifog�sokat keresel a bunk� viselked�sedre, meg hogy igaz�b�l egy fuckboy vagy, �s j�tszadozt�l, most meg nem vagy el�g nagyfi�, hogy bevalld. Ezen tot�l �sszeveszt�nk, azt mondta ne adjam a szavakat a sz�j�ba, meg hogy ne mondassak vele olyat, ami benne se volt, meg nem is gondolt r�. Aha persze... nem vagyok tizenh�rom �ves, k�ny�rg�m. Azt meg�rtem, hogy nem akar velem lenni, vagy hogy nem kedvel �gy, ahogy �n �t, de m�rt kell ilyet hazudni? Mondta volna, hogy bar�tn�je van vagy m�sba szerelmes, ak�rmit �rtitek, de milyen elbaszott dolog arr�l hazudni, hogy r�kos vagy? Az eg�szs�gedr�l sosem szabadna hazudni, ez nem j�t�k...

Sz�val nem hittem el semmib�l, amit mondott, viszont ennek ellen�re a sz�vem darabokban, mert �n voltam olyan h�lye, hogy t�nyleg kedveltem ezt a sr�cot... m�g az elej�n, azt�n igaz�b�l pr�b�ltam ut�lni teljes sz�vemb�l, de nem ment. Az ut�lat ir�nta ink�bb annak sz�lt, hogy b�rcsak egy�tt lehetn�nk, de ez�rt meg az�rt nem lehet, meg k�l�nben is haza kell mennem, a francba vele.

Azt�n tegnap volt az els�, hogy azt �reztem, hogy t�nyleg haza akarok menni. �ltem egy padon a lak�t�rsammal k�zel a Placa Espanyahoz, �s csak s�rtam, a fejemben meg visszhangzott, hogy haza akarok menni, haza akarok menni, legyen m�r ennek v�ge... annyiszor �sszet�rt a sz�vem m�r itt, nemcsak fi�k �ltal, hanem am�gy is, hogy ez m�r t�l sok. Az, hogy egyed�l vagyok k�lf�ld�n, �s ha �ppen nincs velem a lak�t�rsam, akkor a vil�g legmag�nyosabb ember�nek �rzem magam, �s csak arra gondolok, hogyha kimegyek a tet�teraszra, �s leugran�k, ki a fene tudn� itt, hogy m�r nem vagyok, hogy m�r elt�ntem...